Mezei cickafark

Mezei cickafark (Achillea collina)

Hazánkban 14 cickafark fajt tartanak számon; közülük számos nagyon hasonló, fajtársaitól nehezen megkülönböztethető. Sajnos a mezei cickafark is ezek közé tartozik: a közönséges, a magyar, és a pusztai cickafarkhoz hasonlóan a fehér virágzatú, többszörösen szeldelt levelű, többé-kevésbé szőrös, aromás illatú növény. Nem kell azonban emiatt kétségbeesni: egyrészt a mezei cickafark az említett fajok közül a leggyakoribb (országszerte is, de a bokortanyás térségben meg különösen), és gyógynövényként is hasonlóan használható mindegyikük.

A mezei cickafark évelő növény, leginkább száraz gyepekben gyakori, de üde réteken és szikeseken is jellemző, parlagokon, útszéleken, gyomtársulásokban is megjelenik. A bolygatást meglehetősen jól tűri, és könnyen megtelepszik különböző helyeken, viszont árnyalás hatására visszaszorul. Általában 20-50cm magasra nő, virágzása hosszan tart, májustól novemberig találhatunk nyíló példányokat.

A mezei cickafark a házipatikában is jól használható, komolyabb mellékhatásoktól mentes gyógynövény, viszont virágporra érzékenyek esetén allergiás reakciókat válthat ki. Hatóanyagtartalma nem marad el a közönséges cickafarkétól. A teljesen kinyílt virágzatot gyűjtik az alatta található 5-6 centiméteres leveles szárrésszel, majd szárítják. Keserű, aromás ízű teája gyulladáscsökkentő, étvágyjavító, nyugtató, vérkeringést javító hatású. Külsőleg a bőr és nyálkahártya gyulladásának kezelésére használják.