Cserjéket a tanyákra

Áttekintés főbb őshonos cserjefajainkról – Tömöri László grafikája

Gyakran elfeledkezünk róla, hogy mindennapi környezetünk legfontosabb alkotóelemei közé tartoznak a cserjék, bokrok. Azzal a különös tulajdonsággal rendelkeznek, hogy közelebb tudják hozni egymáshoz embert és természetet, akár egy kultúrtájban is.

Ágaik rigók, a fülemüle, poszáták fészkelőhelyei, bozótosuk a sün búvóhelye, termésük, bogyóik a madarak téli tápláléka, virágaik lepkéket és beporzó méheket csalogatnak, tövisükön a gébicsek spájzolják be a rovarzsákmányt. Minket pedig portól, zajtól, illegális behatolástól véd a cserjesor, viráguk, levelük, termésük gyönyörködtet, számos fajuk ehető vagy gyógyhatású.

A bokortanyás vidéken sok helyen már nagyon megritkultak az őshonos cserjefajok. Manapság az idegen eredetű díszcserjék, különösen az örökzöld tujafélék jöttek divatba, amelyek nem igazán ebbe a környezetbe illenek. Pedig könnyen szaporítható őshonos cserjéink különösen alkalmasak egy tanya, vagy egy telephely környezetének zöldítésére, és a kártevőknek is jól ellenállnak. Fedezzük fel, ismerjük meg, és telepítsük őket kerítés gyanánt, mezsgyékre, sövényekbe, vagy útmenti fasorok kiegészítőjeként! Egy több fajból álló cserjesor minden évszakban díszít, és táplálja a hasznos beporzó rovarokat, és a kártevőkre vadászó madaraknak is búvóhelyet nyújt. Ahol nincs hely fa telepítésére, néhány cserje is sokat számít.

Őshonos cserjéink szaporítása általában egyszerű (sarjról, fiatal egyedek átültetésével, dugványról). Árokpartok, dűlőutak cserjéseiben, cserjésedő legelőkön, elhagyott szőlőkben, parlagokon találhatunk szaporítóanyagot, de legyünk mértéktartóak! Figyelem: védett területről és erdőkből a cserjék eltávolítása tilos!

Kiemelt támogató:


Honlapunk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

 

 

Látogatók száma:

198649

 Partnerek