|
Magyarország útjain évente több mint 4000 őzet és 500 gímszarvast ütnek el. A mérések hiánya miatt csak becsülni tudjuk hány tíz vagy százezer lehet a halálra gázolt védett sünök, békák, gőték, gyíkok, teknősök, vidrák; az elütött madarak, repülő rovarok száma. A bokortanyás térségben szerencsére még gazdag az élővilág, de sajnos nap mint nap elülött állatok sokaságával találkozhatunk a műutakon.
A természet megóvásának már az utakon el kell kezdődnie!
- Autóval közlekedve vegyük figyelembe a vadveszélyre figyelmeztető táblákat és a sebességkorlátozást. Erdők, fasorok, rétek, mocsarak mellett mindig felbukkanhat egy óvatlan állat.
- Éjszaka gépkocsival közlekedve még jobban kímélni kell a gázpedált! Ha felbukkan előttünk egy „állatnak látszó tárgy”, semmiképpen sem szabad a reflektor felvillantásával reagálni, mert nagyon sok állat ilyenkor ahelyett, hogy elmenekülne megdermed, és nem mozdul az útról. Használjuk mindenekelőtt a féket!
- Magunkat is veszélybe sodorhatjuk. A személyautóval elkaszált őz teste könnyen berepülhet a szélvédőn át az utastérbe, de egy nyúl is leszakíthatja a kocsi futóművét.
- Ha bekövetkezik a baleset, és akár a vad, akár a gépjármű megsérül, célszerű rendőrt hívni, aki a nyomokat rögzíti. Ezt még akkor is hasznos megtenni, ha személyi sérülés nem történt, hiszen a későbbi, esetleges vitás ügyekben fontos szerepet játszhat a rendőri szakvélemény.
- Ha elütött állatot találunk (akár holt, akár élő) az úton – miután megfelelő körültekintéssel leálltunk - távolítsuk el a testet/tetemet az útról, hiszen az balesetveszélyes lehet. Nagyvad esetében érdemes értesíteni a területileg illetékes vadásztársaságot.
- Ha elütött madárral találkozunk, nézzük meg, nincs-e a lábán gyűrű. Ha igen, pontosan jegyezzük fel a gyűrűn található számokat, és készítsünk fotót (akár telefonnal is) a tetemről. Az adatok igen fontosak lehetnek a madárfajok védelmében és kutatásában, ezért azokat küldjük el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület számára.
- Tavaszi párzási időszakban, és a telelőhelyre történő vonuláskor különösen veszélyeztetettek a béka- és gőtefajok, amelyek tömegesen kelnek át az utakon. Legyünk különösen óvatosak, mert amellett, hogy tömeges pusztítást okozhatunk járművünkkel, az elgázolt kétéltűtetemek miatt az út is igen csúszóssá és balesetveszélyessé válhat.
- Ha tehetjük, közlekedjünk kerékpárral. Kisebb távolságokon ez az egyik leggyorsabb közlekedési mód, s egyben a legegészségesebb is. Két keréken a tájból és természetből is többet láthatunk.
|
